magyar repcsény

Adatok

Magyar név: magyar repcsény

Latin név: Erysimum odoratum

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Keresztesvirágúak (család)

Szűkebb kategória, latin: Brassicaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1993

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: –

Termet: 20-90 cm Életforma: Hemitherophyta

Leírása:

Általában 20–90 cm magas, de akár 150 cm-re is megnövő, növényünk. Lándzsás levelei mindkét oldalukon apró, túlnyomóan háromágú csillagszőrökkel borítottak; szélük fogazott. Szárlevelei gyakran 1 cm-nél is szélesebbek. Tőlevelei szélesebb lándzsásak és öblösen fogasak; általában az alsó szárlevelekkel együtt a virágzás idejére elszáradnak. A virágzat egyszerű vagy elágazó fürt. A szirmok élénksárgák, 15–20 mm hosszúak. Kifejlett becőtermései 2–6 cm hosszúak, sarkosan négyélűek (az élek világosabbak), a szárral párhuzamosan vagy azzal hegyesszöget bezárva állnak.

Virágzása:

május – november / VI – XI /

Élőhelye:

Inkább mészkedvelő; karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, karszterdők, lejtősztyeprétek, irtások növénye.

Előfordulása:

Közép-délkelet-európai flóraelem.

Zemplén, Cserehát, Aggteleki-karszt, Upponyi-hegység, Bükk, Mátra, Karancs, Börzsöny, Naszály, Gödöllői-dombvidék, Visegrádi-hegység, Pilis, Budai-hegység, Tétényi-sík, Gerecse, Velencei-hegység, Vértes, Bakony, Pannonhalmi-dombvidék, Balaton-felvidék, Mecsek, Mecsekalja, Villányi-hegység, Balfi-dombvidék, Kőszegi-hegység, Dél-Zala, Baranyai-dombvidék, Geresdi-domvidék, Szekszárdi-dombvidék, Kis-Alföld, Duna–Tisza köze, Bereg-Szatmári-sík Tiszántúl.

Megjegyzés:

A homokviola (Syrenia cana) levelei szálasak, ép szélűek, lapított becői max. 2 cm-esek. A kisebb termetű halványsárga repcsény (Erysimum pallidiflorum) virágai halvány zöldessárgák. Nagyobb virágú alfaja – subsp. buekkense – a Bükk és az Upponyi-hegység bennszülött növénye.

Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 1;

Forrás:

Dénes Andrea, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., – Király Gergely-Barina Zoltán in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

magyar repcsény

Adatok

További információk

Fajok elterjedése

Galéria